I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
V. AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE
VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
VIII. ZÁRADÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az egyesület neve: Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács
Az egyesület rövid névhasználata: ESZT

2.) Az egyesület székhelye: 9444, Fertőszentmiklós Vadász u. 6.2
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA

1.) Célja:

Az egyesület célja, a termékpálya részt-vevõinek képviselete, különösen az 1993. évi VI. törvény alapján a terméktanácsoknak biztosított feladatok ellátása, az erdészeti szaporítóanyag termékpályán résztvevõk (ter-me-lõk, kereskedõk, fogyasztók) által a piac összehangolása, amely magában foglalja a termelés, a felvásárlás és a kereskedelem összhangjának megteremtését a piacgazdaság feltételei között.
A Terméktanács tevékenysége országos, kiterjed a termékpálya minden résztvevõjére.

2.) Feladatai:

Szakterületén ellát érdekképviseleti, érdekegyeztetõ, kapcsolattartó feladatokat. Ennek keretében kiemelten az alábbiakkal foglalkozik:
kezdeményezi az illetékes Miniszternél a 94-1 kezdetû METJ számú termékek körében az 1993. évi VI. Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint az egyesület Terméktanácsként történõ elismerését,
szerzõdéskötés az illetékes Miniszterekkel és hatóságokkal az Agrárpiaci Rendtartási Törvényben meghatározott esetekben és keretek között.
a termék mennyiségének és minõségének befolyásolása, javaslattétel a kiviteli és behozatali engedélyek kiadására.
túltermelési veszély esetén javaslatot tesz az illetékes Miniszternek, illetõleg a tárcaközi bizottságnak a termelési kvóta bevezetésére, mértékére, mûködtetésére, betartására (végrehajtásában csak akkor és olyan mértékben vesz részt, ahogy a szükséges eszközöket a Miniszter a szerzõdésben rendelkezésére bocsátja),
szükség esetén javaslatot tesz a termelés élénkítésére és az árrendszerre,
ajánlást tesz az exporttámogatás mértékére,
szükség szerint összehangolja a bel- és külpiaci fellépést,
ajánlásokat tesz a minõségi paraméterekre és a minõsítés rendszerére,
ellátja a jogszabályban ráruházott piaci szabályozási feladatokat, és ajánlásokat tesz a jogosítvánnyal rendelkezõ hatóságoknak,
javaslatokat dolgoz ki annak érdekében, hogy az erdészeti és az agrárpolitikai intézkedésekben (törvényekben, rendeletekben, végrehajtási utasításokban) a termékpálya résztvevõinek érdekei megjelenjenek,
kialakítja a termékeken feltüntethetõ egyesületi tagság és garancia jelzésének módját,
információs rendszert dolgoz ki és mûködtet annak érdekében, hogy a tagok tájékoztatásán túl megfeleljen az Agrárpiaci Rendtartásban a terméktanácsok információadási kötelezettségének is. A tagok az információkat rendszeresen rendelkezésre bocsátják, és feltétel nélkül hozzájárulnak azok összesítés után nyilvánosságra hozatalához. Az információ köre felöleli a termelés, felhasználás és a forgalmazás naturális és pénzbeni értékét,
kezeli az egyesület vagyonát,
kiadványokat gondoz és támogat,
kapcsolatot épít ki a hasonló tevékenységû hazai és külföldi szervezetekkel.
a tagság adatait,  (név, cím) leegyezteti  megfelelő hatóságokkal


III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1.) A tagsági viszony keletkezése és megszûnése
Az egyesület tagsága önkéntesség alapján a III. fejezetben meghatározott célok érdekében tevékenykedõ magánszemélyekbõl, jogi személyekbõl, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteibõl tevõdik össze.
Az egyesület tagja lehet minden erdészeti szaporítóanyag termékpályán résztvevõ termelõ, feldolgozó, kereskedõ és felhasználó természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság és társadalmi szervezet, amennyiben:
írásban kéri felvételét az egyesületbe, (a tagfelvételi kérelemben a belépõnek meg kell határozni, hogy a termelõi, kereskedõi vagy felhasználói oldalhoz kíván tartozni),
elfogadja az egyesület Alapszabályát,
kötelezettséget vállal a tagdíj, vállalt anyagi támogatás megfizetésére,
kötelezi magát arra hogy a Terméktanács döntéseit betartja, különös tekintettel a Miniszter és a Terméktanács közötti szerzõdésben foglaltakra.
Az egyesület biztosítja a fogyasztói érdekképviseleti szervek részvételét az egyesület munkájában, illetõleg részükre tagsági jogot ad, feltéve ha a tagfelvételt az érdekképviseleti szerv elfogadja.

1/A.) A tagsági viszony megszûnik:
kilépéssel,
törléssel,
kizárással,
jogutód nélküli megszûnéssel.


1/B.) A Küldött közgyûlés elrendelheti annak a tagnak a kizárását, aki
felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes tagdíjat a felszólítástól számított 60 napon belül,
egyéb vállalt kötelezettségének nem tett eleget,
aki a Terméktanács döntésének végrehajtását akadályozza vagy meghiúsítja.

2.) A tag jogai
Az egyesület tagja jogosult a Küldött közgyûlésen személyesen vagy meghatalmazottja útján résztvenni, megválasztás esetén tisztséget betölteni. Küldött közgyûlésen indítványt, javaslatot elõterjeszteni, a döntésekben szavazati joggal részt venni csak küldöttje útján jogosult.

3.) A tag kötelezettségei
A tagsággal járó, felvételkor vállalt feltételt teljesíteni. A tag köteles az egyesület tevékenységét támogatni, elõmozdítani az egyesület célkitûzéseit, tisztségre történt megválasztása után feladatát legjobb képességei szerint ellátni.
A tagok a tagsággal együtt azt is vállalják, hogy a Terméktanács az ESZT álltal is ismert alap adataikat (név, cím, MGSZH azonosító szám) az MGSZH-val (vagy utódszervezetével) leegyeztetheti.

4.) A tagdíj mértéke
A tagdíjat a Küldött közgyûlés állapítja meg. (Belépési díj egyszeri 5 ezer azaz ötezer, tagdíj évi 8.5 ezer azaz nyolcezer ötszáz forint)

5.) A tagokat terhelõ kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményei
A kötelezettségsértõ tagok pénzügyi kedvezményeinek megvonásáról és a tagsági jogaik felfüggesztésérõl a választmány dönthet.


IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1.) Regionális csoportok
Az egyesület tagsága hat régióban szervezõdik
Nyugat-Dunántúl (Gyõr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék)
Észak-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék + Pest megye Dunától nyugatra esõ része + Budapest Budai oldal)
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy és Tolna megyék)
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék + Pest megye Dunától keletre esõ része + Budapest Pesti oldal)
Kelet-Magyarország (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye)
A régiók tagjaik sorából legalább két tagú vezetõséget választanak; elnököt és titkárt.
A regionális csoportok saját éves munkaterveik alapján mûködnek, költségvetést készítenek, melyeket a Választmány hagy jóvá és gondoskodik azok pénzügyi fedezetérõl.



2.) Küldött közgyûlés
Az egyesület legfõbb szerve a Küldött közgyûlés, amelybe küldötteket a Regionális csoportok küldenek.
A küldöttek száma Regionális csoportok taglétszámának az 5-10%-a a Választmány döntése szerint.
A Küldött közgyûlést évente legalább egyszer össze kell hívni, valamint akkor is, ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölése mellett írásban kéri, valamint ha a felügyelõ szerv elrendeli.
A Küldött közgyûlés határozatképes a küldöttek 50%-nak + 1 fõ jelenléte esetén. A 8 napon belül összehívott másodszori Küldött közgyûlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben - a megjelentek számától függetlenül - határozatképes.
A Küldött közgyûlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.
Minden küldött egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt.
A Küldött közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések az egyesület mûködésével kapcsolatos általános döntések. Ezek:
az egyesület megalakulásának, feloszlásának, vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
az Alapszabály megállapítása, módosítása, az ügyrend jóváhagyása és módosítása,
az Elnök és az Ellenõrzõ Bizottság megválasztása, évi beszámolójának elfogadása,
a tagdíj összegének és a befizetés módjának meghatározása,
a tagfelvétel felülbírálata,
a tagok kizárása, törlése,
az évi költségvetés meghatározása,
az évi költségvetés megállapítása, az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása,
az Elnök és az Ellenõrzõ Bizottság beszámoltatása,
döntés ügyintézõi szervek felállításáról,
az egyesület díjazásra jogosult tisztség-viselõinek megállapítása és a tisztségviselõk díjazása.
Az Alapszabály módosítását, valamint az egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondását a Küldött közgyûlés 2/3-os szótöbbséggel szavazza meg.
Szakmai kérdésekben a Küldött közgyûlés akként tud a termékpálya résztvevõinek arányos szavazati jogot biztosítani, ha kimondja, hogy a Küldött közgyûlés szakmai kérdésekben három részre oszlik, a tagok egyik része a termelõi oldalt, másik része a kereskedõi oldalt, harmadik része a felhasználói oldalt képviseli.

3/A. A Választmány
A termékpálya résztvevõinek arányos szavazati joga a fentieknek megfelelõen úgy valósul meg, hogy a Küldött közgyûlés két oldaláról (termelõi és kereskedõi) a tagok 5-5 tagot delegálnak saját soraikból a 11 tagú Választmányba, amelyben a termelõi és a kereskedõi oldal mandátumainak száma egyenlõ, egy mandátum pedig a fogyasztói érdekképviseleteknek (felhasználói oldal) van fenntartva.
A Küldött közgyûlés három oldala a Választmányba 2/3-os szótöbbséggel választja meg képviselõit a saját ügyrendjében meghatározott módon, nyílt vagy titkos szavazással. A választmányi tagság 4 évre szól.
A Választmány önállóan az egyesület teljes tagságára, azaz a Küldött közgyûlésre kiható kötelezõ érvénnyel dönt az alábbi kérdésekben:
az Agrárpiaci Rendtartáshoz kapcsolódó elõterjesztés, állásfoglalás és más gazdasági javaslat kérdésében,
az Információs Szabályzat kidolgozásáról,
Választási Szabályzat kidolgozásáról és jóváhagyásáról,
javaslatot készít az állami támogatás mértékérõl és módjáról,
állami termelés-szabályozással kapcsolatos szerzõdésekrõl,
a kötelezettségszegõ tagok pénzügyi kedvezményeinek megvonásáról és a tagsági jogok fel-függesztésérõl.
A Választmány ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a Regionális csoportok elnökei.
A Választmány határozatképes, ha a termelõi és a kereskedõi oldalt oldalanként legalább 3-3 fõ képviseli.
A Választmány döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén a soros választmányi Elnök szavazat dönt.
A Választmányt a megválasztott soros választmányi Elnök hívja össze szükség szerint, vagy legalább öt választmányi tag írásbeli kérésére.

3/B. A Választmány Elnöke
A Választmány soros Elnökét 4 évi idõtartamra a Választmány tagjai közül egyszerû szótöbbséggel választja, nyílt szavazással.
A választmányi soros Elnök megválasztásakor irányadó, hogy az egyesület Elnöke a kereskedõi vagy a termelõi oldalról kerül ki, mert a választmányi soros Elnököt az ellentétes oldalról kell megválasztani.
A választmányi soros Elnök feladata:
a választmányi ülések összehívása, azok levezetése,
a Terméktanács képviselete a tárcaközi bizottsági üléseken.
a Terméktanács képviselete az Agrárpiaci Rendtartás alapján a terméktanács mûködésével kapcsolatos szakmai kérdésekben.
Ezen képviseleti jogát a soros Elnök a választmányi elnökség bármely tagjára esetenként írásban átruházhatja.
A soros választmányi Elnök azonnal visszahívható, ha a Választmány elvi döntésével vagy határozatával ellentétesen cselekszik.

3/C. A Választmány Elnöksége
A Választmány tagjai sorából választmányi Elnökséget választ. A választmányi Elnökség 4 tagból áll, tagjai:
       A1.) az egyesület mindenkori Elnöke
       A2.) a Választmány soros Elnöke
       A3.) a Választmány termelõi és kereskedõi oldalanként 1-1 delegált tagja.
A választmányi Elnökség feladata:
szakmai elõterjesztések megtétele,
a választmányi döntések végrehatásának ellenõrzése,
I. fokú döntés tagfelvétel kérdésében (elutasítás esetén a Küldött közgyûlés elé kell terjeszteni a tagfelvételi kérelmet).
A választmányi Elnökség éves munkaterv alapján, szükség szerint, de legalább négyhavonta ülésezik, összehangolják és egyeztetik feladataikat.
Döntéseiket egyszerû szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlõség esetén a választmányi soros Elnök szavazata dönt.

4.) Az egyesület Elnöke
Az egyesület elnökét a Küldött közgyûlés saját soraiból 4 évre választja, titkos szavazással, egyszerű többséggel. Személye vagy váltakozva a Küldöttek két oldaláról (termelõi és kereskedõi) kerül ki vagy független szakmabeli személy. Az egyesület Elnökét akadályoztatása esetén a választmányi soros Elnök helyettesíti.
Az egyesület Elnökének feladata:
az egyesületi tevékenység irányítása
a Küldött közgyûlés elõkészítése
az éves költségvetés, munkaterv kidolgozása
munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása
a tagság felvétele
szerzõdések megkötése 500.000,- Ft értékhatár alatt választmányi jóváhagyás nélkül, 500.000,- Ft értékhatár felett a Választmány jóváhagyásával.


5.) Az Ellenõrzõ Bizottság
Az Ellenõrzõ Bizottság 3 tagból áll, akiket a Küldött közgyûlés 4 év idõtartamra nyílt szavazással választ.
Az Ellenõrzõ Bizottság tagjai sorából elnököt választ, ügyrendjét saját maga állapítja meg és a Közgyûlés elé terjeszti.
Az Ellenõrzõ Bizottság közvetlenül a Küldött közgyûlésnek van alárendelve, és évente tartozik annak beszámolni.
Feladata az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács törvények mûködésének, gazdálkodásának ellen-õr-zése. Ennek érdekében az egyesület bármely szervétõl felvilágosítást, adatot kérhet, iratait megvizsgálhatja.
Az Ellenõrzõ Bizottság az egyesület ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg.

6.) Az egyesület tisztségviselõi
A Választmány és az Ellenõrzõ Bizottság tagjai.
Az egyesület tisztségviselõit a tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartás kötelezi.


V. AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE ÉS KÉPVISELETE

Az egyesület jogi személy. az egyesületet az egyesület Elnöke képviseli. Az Elnököt akadályoztatása esetén a Választmány soros Elnöke, mint elnökhelyettes helyettesíti.
A képviselet akként történik, hogy az egyesület elõírt, elõnyomott vagy nyomtatott neve alá az Elnök nevét önállóan írja.
A Választmány soros Elnöke, mint elnökhelyettes az egyesületet az elnök akadályoztatása esetén akként képviseli, hogy az egyesület elõírt, elõnyomott vagy nyomtatott neve alá a választmányi Elnökség egy tagjával nevét együttesen írja.


VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület bevételei:
belépési és tagsági díj,
állami, közületi vagy magán támogatás,
saját alapképzésre szolgáló befizetések,
az egyesület egyéb tevékenységébõl eredõ bevételek,
kamatok.
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az egyesület nem nyereségérdekelt, nyereséget nem képez, az éves bevétele költségfelhasználáson felüli részét a következõ évi feladatok megvalósítására fordítja a Küldött közgyûlés döntése szerint.
Az egyesület megszûnése esetén vagyonát a tagok között az utolsó év befizetése arányában kell felosztani.
VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az egyesület megszûnik, ha:
feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Küldött közgyûlés kimondja,
felügyelõ szerv feloszlatja, vagy megállapítja megszûnését.
VIII. ZÁRADÉK

Az Alapszabályban nem érintett kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Amennyiben az egyesületet a Miniszter terméktanácsként elismeri, úgy az 1993. évi VI. tv., valamint a 11/1993. (III.24.) FM rendelet rendelkezései az irányadóak.
Amennyiben az egyesületet a Miniszter terméktanácsként nem ismerné el, úgy az egyesület a terméktanács feladatkörébe tartozó tevékenységeket és feladatokat nem gyakorolja.
A Terméktanács ezennel kötelezettséget és az egyesület teljes vagyonával felelõsséget vállal azért, hogy a terméktanács tagjai a Miniszter és a Terméktanács közötti szerzõdésben foglaltakat végrehajtják.
Jelen Alapszabályt az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács alakuló Közgyûlése hagyta jóvá 1994. február 22-én., módosította az 1998. február 3-i  illetve 2009. október 15-i Közgyûlése.